Bannerem

2010. október 5., kedd

Kő papír olló... avagy a nagy csata Victoriával (egy nagy adag nevetés rendel!)

Az én Drága Szattim, megint (mint mindig) alakított még régebben :D Idegesített hogy ma nem tudok mit tenni és kitaláltam hogy ezt megosztom veletek :D szépen könyörögtem kiskutyaszemekkel szinte vért szenvedve, hogy engedje meg Szatti hogy feltegyem ezt a csodát és végül nagy nehezen megengedte :D
(am meg örömmel belement, és nem is volt olyan nehéz KÉRNI hogy könyörögnöm kellett volna, de ha már egy Szadistáról van szó akkor így szebben hangzik nem?? XD)

Szóval akkor a "Kő-Papír-Olló Eclipse módra" következik :


Az izgalom és a félelem szinte kézzel fogható volt a levegőben, miközben a hóesés megfagyasztotta még az érzékeinket is. Idegtépő volt a várakozás mindenki számára. Bella már reszketett… nem csak a hidegtől, hanem a félelemtől is, hogy Edward veszíthet Victoriával szemben, ha nem elég gyors. Halálos csend vette körbe őket, miközben a két vámpír farkasszemet nézett egymással... tudták, hogy a következő pillanat döntő jelentőséggel bírhat. Bella idegesen toporgott és vacogott a hidegben, miközben szerelme háta megfeszült, és egyik kezét a háta mögött ökölbe szorította. Figyelte Victoria gúnyos arcát, ahogy próbál keresztül látni rajta és Edwardon, de tudta… Edward képes a fejébe látni és kitalálni a következő mozdulatát, mielőtt megtenné. Tudta ezt, mégis benne volt a félelem, hogy mi van, ha elbukik… nem tudná elviselni… képtelen lenne rá.
Victoria arcára gúnyos mosoly ült ki, ahogy némán teltek a másodpercek, amelyek felértek egy órával is… amikor hirtelen gyorsasággal előrántották a kezüket.
- Ez az szívem, te nyertél!- ugrált Bella idióta módjára, miután szerelme megnyerte a második fordulót is Victoriával szemben… kőpapírollóban. Victoria ollója eltört Edward kövével szemben és ezzel együtt a jókedve is letört, amikor hirtelen Jacob tűnt fel a fák között.
- Na ne már… azt mondtátok, hogy megvártok, nem igazság- morgolódott a farkas, miközben Bella végig nézett izmos felsőtestén és akaratlanul is mosolyra húzódott a szája.
„Hm… ha nem esküdtem volna meg, hogy Edwardot szeretem, mit el nem tudnék képzelni az én farkasommal… piszkosul helyes. Huh, még jó, hogy Edward nem lát az én fejembe, különben már rohanna a Volturihoz azzal az ürüggyel, hogy gondolatban megcsaltam egy korccsal, ahogy ő nevezi”- kuncogott Bella, amikor Jacob hirtelen elkiáltotta magát farkas módra és a fák között rövidesen fel is tűntek a társai, akik szintén félmeztelen voltak és kigyúrt felsőtestükkel szinte félistenekként közeledtek feléjük.
- Na skacok… beszállunk, ha tetszik ha nem, de azt a gondolatbigyót kapcsold ki haver, megegyeztünk? Nincs turkálás, különben magadnak köszönheted majd, ha átharapom azt a márványbőröd, amit Bella úgy imád!- figyelmeztette Jake Edwardot, aki csak halkan morgott egyet és újra támadóállásba lendült, immáron a farkasok és Victoria ellen.
Hát, a háborúban néha tűzszünet is kell… Bella pedig a játék közben gyönyörködhetett Edwardban és Jacobban… két jó pasi hátsófelében:D XD

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése